Tisztelt MÚOSZ Etikai Bizottság,
Engedjék meg, hogy egy kissé szirupos-nyálas önvalomással kezdjem. Lehettem vagy kilenc-tíz éves, amikor egyszer azt találtam mondani kilencvenvalahány éves szélütötte dédanyámnak, hogy ’dédi, te teljesen szenilis vagy’. Szegény dédanyám persze zokogni kezdett. Annyira rossz érzés volt, hogy megfogadtam, többet ilyet nem csinálok.
Olvasván az önök állásfoglalását Tóta W. Árpád cikkéről, ezt a fogadalmamat vagyok kénytelen most megszegni. Ti szenilis hülye barmok! Megtettétek a legnagyobb szívességet a Bayer-féle náci gennyládáknak, amit azok álmukban sem mertek remélni. Bebizonyítottátok, hogy a takonyfúvó zsidó réme létezik, gratulálok. Most már nyugodtan mondhatják gusztustalan vigyorral, hogy itt boldog-boldogtalant leantiszemitáznak, mert jelen esetben tényleg.
Nem kezdem el magyarázni, miért volt komplett hülyeség, amit a cikkről írtatok, ha akkor nem fogtátok föl most se fogjátok.
Azt már tényleg csak futólag említem meg, hogy ki a halál retkes kékeres faszai vagytok ti, hogy etikai itéleteket hozzatok futószalagon, különösen amikor a kérdés nem etikai, hanem gerontopszichiátriai.
Most, hogy kiéltétek magatokat tekintélyetek fitogtatásában, beégettétek a MÚOSZ-t, és okoztatok egy kisebbfajta orgazmust a hazai szélsőjobbnak, csak ennyi lenne a kérésem: vegyétek be a Cavintont, igazítsátok meg az inkontinenciabetétet, tegyétek pohárba a műfogsort és a továbbiakban fogjátok be a pofátokat.
Tisztelettel,
Róth Manó MD, PhD, Etc
http://w.blog.hu/2008/10/13/the_turn_of_the_jew
http://www.muosz.hu/cikk.php?page=bizottsagok&id=1697&fo=8&iid=5
